2010. október 1., péntek

Negyedik nap - mintha mindig is itt lettem volna

Olyan érzésünk volt, mintha már hónapok óta itt lennénk... szinte rutinunk van az órák helyének és tanárának felkutatásában. Ez így történik, csak a kezdők kedvéért. Az egyik táblázatban az osztályok órarendje van terembeosztással: I., a másikon a tanárok neve a tanítandó osztállyal: II. Először kitalálod, hogy melyik napon milyen órát vagy osztályt szeretnél megnézni és megkeresed az I. lapon, hogy hol van olyan. Jól megjegyzed, de legjobb, ha felírod. Odaballagsz a II. táblához és kikeresed, hogy a kiszemelt osztályt abban az órában ki tanítja. Felírod. És mivel előre be kell jelentkezned, megnézed rögtön a II. táblán, hogy mikor tudod a kiszemelt tanárt leghamarabb elkapni, vagyis mikor van legközelebb órája és kivel. Visszasomfordálsz az I. táblához, megnézed, hogy az az óra annak az osztálynak hol zajlik, felírod. Szünetben odasorakozol az ajtó elé és lesben állsz.
Szóval a hajtásnak köszönhetően már csak 6 extra órát kell hospitálnunk a saját néninken kívül!
Mindazonáltal elfáradtam. Tele vagyok élményekkel. Kicsit összeszedem magam, és megosztom. Sajnos sok órán nincs semmi kiemelkedően jó gyakorlat vagy módszer, de ahogy néztem (egy hospitáns óráján voltunk), bőven elég, ha figyelnek, amikor beszélek, és ettől nem jövök zavarba. (Se attól, hogy néznek, se attól, hogy szabadon beszélhetek....)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése